Április 08-án került megrendezésre a Kertész László Városi Könyvtárban a Közszolgálati füzetek helyismereti jelentősége című helytörténeti ankét.

A beszélgetés egyik fontos célja volt, hogy felhívja a figyelmet a Közszolgálati füzetek helyismereti jelentőségére, hiszen a sorozat eddig megjelent 19 kötete az immáron 20 alkalommal megrendezett Város Napi Konferenciasorozatra épült, az ott elhangzott tanulmányok kaptak helyet a kötetekben. A tanulmányok Hajdúság, ezen belül Hajdúböszörmény múltjának kutatásával foglalkoznak helyi vagy országos hírű kutatóknak köszönhetően, melyek közül sokan sokukat ismerjük, vagy ismerhettük.

Az ankét másik fontos célja, hogy a helytörténet kutatás múltja mellett beszéljünk a helytörténet kutatás jövőjéről is. Fontosnak tartom, hogy felkeltsük a fiatal generációk igényét településünk múltjának megismerése iránt, hiszen Elődeink alkotó munkájának megismerése és megbecsülése utódainkat a teremtő, építő munkára ösztönözheti, nevelheti. A beszélgetésen arra kerestük a választ, hogyan kelthetjük fel a fiatalok érdeklődését a helytörténeti (legyen az akár történelmi, sport, gasztronómia vagy kulturális témájú) jellegű kutatások iránt.

Nem utolsó sorban pedig a lelkes amatőr helytörténet kutatókat szerettünk volna segíteni, hol, hogyan és miképpen informálódhatnak helyismereti információk tekintetében városunk közgyűjteményeiben.

A beszélgetésen jelen voltak a Közszolgálati füzetek egyes tanulmányainak szerzői is:

• Oláhné Szabó Judit – Magyar nyelv és irodalom-történelem szakos tanár, a BIG tanára
• Szendiné dr. Orvos Erzsébet MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárának igazgatója,
• Szikla Gergő főlevéltáros, MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárának igazgatóhelyettese
• Kovács Gergely levéltáros, MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárának munkatársa
• Húsvéth András főlevéltáros, a Hajdúböszörményi Fióklevéltár munkatársa
• Bácsi István – a pásztorélet és a Hortobágy avatott szakértője
• Tatár Antal szociálpedagógus, történelem szakos bölcsész és tanár, a Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium pedagógusa
• Nagy Imre – a Civilek a Lakóhelyért Egyesület elnöke
• Filep Tibor történész

Az est moderátora a Közszolgálati füzetek sorozatszerkesztője, Varjasi Imre a Hajdúböszörményi Fióklevéltár vezetője volt.

Lélekben velünk tartott és gondolatait elküldte Lomentné Szopkó Tünde a hajdúböszörményi Bocskai téri Református Egyházközség lelkipásztora, aki szívből gratulált a Történelmi Konferencia két évtizedes múltjához és az előadások anyagát megőrző Közszolgálati Füzetekhez. Megítélése szerint az újításokat hajszoló világunkban nagy ajándék, ha egy programsorozat vagy egy kiadvány húsz éves múltra tekinthet vissza. Az üzeni, hogy mégiscsak fontos a folytonosság öröme és értéke. Köszönetét fejezte ki azoknak, akik segítenek kutatni, őrizni, továbbadni azt, amit ránk hagytak az itt élők. Előre nézve pedig a következő nemzedék eligazodását segítik. Munkájuk valóban „közszolgálati”, közösséget szolgáló és formáló munka.

Varjasi Imre elmesélte, hogyan vetődött fel 20 évvel ezelőtt a történelmi konferencia sorozat ötlete és hogyan történt az első kötet kiadása, majd elmondta, hogy miben rejlik a Közszolgálati füzetek különlegessége: a tanulmányok sokrétűsége (történelem, néprajz, régészet, művelődéstörténet, sport, gasztronómia, építészet, járványok…) mind egy-egy mozaik darabka, egy-egy apró részlet, melyeket összerakva összeáll a múltunk. A múltat szerették volna bemutatni a helytörténet kutatókkal. Varjasi Imre beszélt a kötetekben feltárt emberi sorsok jelentőségéről is, kiemelte Kiss B Julianna történetét, aki Hajdúböszörmény első orvosnője volt és a TBC betegséget sikerrel gyógyította, de a beszélgetés során katonasorsokról, a kádár korszakról és az 1956-os helyi eseményekről is hallhattunk.

Varjasi Imre megemlítette a tanulmányok szerzői közül Hajdú Zsigmondot, Kelemen Benőt, Goda Gertrúdot, Szekeres Gyulát, Nagy Zsoltot, Kun Miklóst és Nyakas Miklóst is. Kiemelte, hogy a kötetek az elmúlt 19 évben Hajdúböszörmény Város Támogatásával jöhettek létre, megköszönte Gargya Brigitta grafikai munkáját, illetve Ignáth Szilvia munkáját, amelyek nélkül a kötetek nem láthattak volna napvilágot.

Filet Tibor történész hajdúböszörményi kötődéseiről beszélt, többek között a Kertész László (névadónk) Lázár Imre és Som Lajos 1956-os tevékenységeiről és a hajdúböszörmény kultúrájáért folytatott tevékenységeiket méltatta. Megköszönte Varjasi Imre szervezését, mellyel két évtizeden át hozzájárult a Város Napi Történelmi Konferenciasorozat sikerességéhez, illetve a Közszolgálati füzetek megjelenéséhez.

Szendiné dr. Orvos Erzsébet részleteket olvasott fel a kötetekből, ezzel is érzékeltetve a visszaemlékezések, irodalmi leírások és a tanulmányok helytörténeti jelentőségét.

Dr. Nagy Imre a Civilek a Lakóhelyért Egyesület elnöke elmondta, hogy az egyesület célja, ugyanaz, mint a történelmi konferenciák és a Közszolgálati füzetek célja a múlt-jelen-jövő összekötése egy szimbolikus híddal, annak érdekében, hogy a múlt értékei ne vesszenek el. A gasztronómiai örökségek átmentése a következő generációknak fontos célkitűzése az idén 20 éves egyesületnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a családi receptfüzetek óriási értéket képviselnek és kiemelte a hagyományőrzés fontosságát.

Bácsi Imre személyes történetét mesélte el, mellyel bebizonyosodott, hogy van igény a fiatalok körében is egy hagyományos birkafőzésre, pásztornapra és a népi gasztronómia felelevenítésére. 

Kovács Gergely szintén személyes kötődésről beszélt, hiszen frissen kikerülve az egyetemről első publikációját a Közszolgálati füzetekben jelentethette meg. Ez azért is fontos, mert így a fiatalok is teret kaphatnak a kibontakozásra, a megjelenésre, a publikációra.

Dr. Oláhné Szabó Judit hivatásának tekinti a tanítást, magyar és történelem szakos tanárként taníts közben a történelmi folyamatokba minden esetben odahelyezi azokat a mondatokat, amelyekre felfigyelnek a gyerekek, és amelyek mentén odafordulhatnak nagyszüleik felé, ezzel is generációs szakadékot szűkítve. Elmondta, hogy mély kötödést érez kisgyermek kora óta a zsidóság történelme iránt. Szakdolgozatát is ebben a témában írta, mélyinterjúk alapján, melyeket nagyon megható volt megélni. A kutatásai során rengeteget tanult az emberségről, amelyet a személyes történetein keresztül át is tud adni a gimnázium tanulóinak.

Tatár Antal maga is helytörténet kutató, a külterületek történetével és természeti értékeivel foglalkozik. Diákjaival a Történelmi konferenciasorozat lelkes látogatói voltak. Emellett beszélt az immár 35 éves Zöld Kör Egyesületről, mely kiemelkedő munkát végezett és végez a helyi védett értékek felterjesztésében és gondozásában. Beszélt arról is, hogy Honismereti szakkört vezet az iskolában, ahol fantasztikusan lehet motiválnia a gyerekeket a helyi értékek megbecsülésére.

Borók Imre helyismereti könyvtáros a Közszolgálati füzetek sokrétűségét méltatta, és arról beszélt, hogy mennyire inspiráló lehet sokak számára a sorozat, hiszen érdekes helyi információk vannak benne, melyek akár a további kutatás lehetőségét is felvetik.

Balla Sándor szerint a „Jó pap is holtig tanul”, tehát forgassuk a köteteket és tanuljunk a múltból.

Végezetül néhány saját gondolat. Mint közgyűjtemény, könyvtárunknak is fontos szerepe van a helyismereti és helytörténeti kutatások támogatásában. Nagyon fontosnak érzem, hogy beszéljünk a múltról, ugyanakkor a jövő nemzedékeit megismertessük helyi múltunk fontos eseményeivel, emberi sorsokkal, azokkal az apró részletekkel, melyekből felépül közös történelmünk. Ezúton is szeretném megköszönni a beszélgetés résztvevőinek, hogy elfogadták meghívásunkat és sor kerülhetett erre az értékes beszélgetésre. Jó szívvel bíztatok mindenkit, hogy a város közgyűjteményeibe látogasson el és keresse a szakembereket, forgassa a helytörténeti forrásokat, köteteket, melyekből informálódhatnak városunk történetéről.

Bakó Ildikó könyvtárigazgató